Hárman lettünk ... :)

Hello mindenki!

Tudom már réges régen nem irtam és már feladtam a blogolást.
De ma volt egy kis időm szétnézni a gépemen.
Megtaláltam a blogom oldalát, megnyitottam és itt vagyok.

Hogy mi újdonság van? 

Közben hárman lettünk :)
Tavaly májusban megszületett közös kislányunk, Elif Jázmin.
Ő tölti be mindennapjainkat szeretettel és boldogsággal :)
Megtanított a türelemre és hogy mi is az anyaság :)

Az anyaság a legnehezebb de mindennek ellenében a legeslegszebb dolog a világon :)
SZERETLEK KICSI KINCSEM!

Sziasztok! :)

50. Cseresznye Fesztivál és 12. Magyar Nap Rodostóban

Sziasztokkkkk! :)

Újra itt, egy új friss, ropogós bejegyzéssel :)

Mint tudjátok, minden évben megrendezésre kerül itt Rodostóban a Cseresznye Fesztivál., ami idén is kihagyhatatlanul megvolt tartva. Ebben az évben 2014. június 5-8. közötti dátumra esett. 

Ez évi fesztivál azért volt egyedi mivel most ünnepelte a jubileumi 50. "születésnapját".
A több napos fesztiválon rengeteg program, koncert, vetélkedő várta a nagyközönséget. 

Elöljáróban annyit hogy ebben az évben egy kicsit szerencsétlenül jött ki a fesztivál időpontja mivel nem sokkal, kb. 1-2 hónappal ezelőtt voltak a választások és így önkormányzat valamint polgármester váltás volt. De ez még nem minden, mivel Rodostó ez évben megtisztelő címet vehetett át, nagyváros lett és ezek sajnos kihatottak a fesztivál programjaira. Anyagi és szakmai háttér hiánya lépett fel.
Ezzel most nem azt állítom hogy unalmas programokat szerveztek, épp ellenkezőleg. Inkább úgy mondanám izgalmas de kevés program jutott az ez évi fesztiválra.

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=887983661217935&set=pb.123628814320094.-2207520000.1402346042.&type=3&theater

Az 50. Cseresznye Fesztivál kapuja minden ember előtt nyitva állt. Ráadásul számos országból, szerte a világból, rengeteg vendég érkezik mindig, mind látogató, mind pedig előadóként a sok-sok különleges programszámra. A fesztivált minden évben a város főutcáján végig vonuló tömeg nyitja meg, a külföldi országokból jött népi táncok bemutatásával. 
Most külföldi vendégek nem vettek részt a főutcai megnyitón, csakis Rodostó és a környékbeli táncosok valamint zenekarok.  ( Az oldalon található fotók saját tulajdonúak, kizárólag kéréssel lehet használni, vagy a blog feltüntetésével forrásként.!!!!)

A rendezvény minden estéjén a tenger partján felállított színpadon híres énekesek léptek fel. Többek között: Candan Erçetin, Suzan Kardeş, Gripin együttes és Yeşim SALKIM & Grup Gündoğarken.

Minden évben ahogyan most is a fesztivál idejére a közeli cseresznyetermelők eljönnek, árulják a termésüket és versenyre adják a gyümölcsöt. Általában az utolsó napon választják meg az az évi legfinomabb cseresznyét. 

A fesztivál keretein belül most először megrendezték a cseresznye szépe választást.

Forrás: http://www.tekirdagcanlihaber.com/haber/kiraz-festivali-guzeli-belli-oldu-1907.html

A rendezvényt végül egy szuper koncert és egy hosszú tűzijáték zárta.
Ha többet akarsz olvasni a Cseresznye Fesztivál történetéről és hogy honnan is jött ez a rendezvény akkor olvasd el a tavalyi blogbejegyzésemet erről :) , amit itt találsz meg : Cseresznye Fesztivál Története

Na de beszéljünk most már egy kicsit a számomra legkedvesebb napról. :) :)
Idén ismét megrendezésre került, immáron 12. alkalommal a Magyar Nap.
2014.06.07-én, szombati napon kaptak helyet a programok.
Minden évben találnak egy témát amire aztán építik a magyar programokat. Ezúttal Ibrahim Müteferrika volt a téma. Hogy ki volt ő?
Nos egy pár mondatban engedjétek meg hogy leírjam.

Forrás:http://wikipedia.hu

Ibrahim Müteferikka, 
Kolozsváron az 1600-as években született, aki az első török nyomda magyar származású megalapítója. Születéséről és életének itthoni szakaszáról nem maradtak fenn megbízható adatok. Az egyik változat szerint a református papnak készülő fiatalember 1693–1694 körül, tizennyolc éves korában egy portyázó török csapat fogságába esett, akik eladták az isztambuli rabszolgapiacon. A fogságban megtanult törökül, arabul és perzsául,  muszlim hitre tért, így felszabadult. A muzulmán vallással egy időben felvette az Ibrahim nevet. Ibrahim pasa nagyvezír 1717-ben müteferrikává nevezte ki. A müteferrika eredetileg egy hivatali tisztséget jelentett. 1717 után Nándorfehérvárra került, ahol II.Rákóczi Ferenc menekülő csapatai gyülekeztek. Ő volt II.Rákóczi Ferenc török tolmácsa és titkára annak törökországi bujdosása alatt, egészen a fejedelem haláláig. Az első török nyomdát Konstantinápolyban Müteferrika nyitotta meg 1727-ben III.Ahmed szultán engedélyével.
(Forrás: www.wikipedia.hu )


Délután 13:00-tól kezdődött a Magyar Nap megnyitója, Ibrahim Müteferikka parkjában. A Magyar Légierő Zenekar előadása nyitott.
Hallhattunk tőlük egy magyar és egy török himnuszt is.
( Az oldalon található fotók,videók saját tulajdonúak, kizárólag kéréssel lehet használni, vagy a blog feltüntetésével forrásként.!!!!)

A rendezvényen részt vett többek között : Magyarország ankarai nagykövete dr. Hóvári János, Magyarország isztambuli főkonzula Kiss Gábor és családja, Tekirdag főváros polgármestere Kadir Albayrak, Tekirdag Süleymanpaşa önkormányzatának polgármestere Ekrem Eşkinat, a Török-Magyar Baráti Társaság elnöke Güneş Gürseler és több tagja is, valamint Tekirdag tiszteletbeli konzula Erdogan Erken.

 

Üdvözlő beszédek után következett Ibrahim Müteferikka szobrának megkoszorúzása. Magyarország isztambuli főkonzula Kiss Gábor úr kezdte meg a koszorúzást, őt pedig Ankara magyar nagykövete dr. Hóvári János követte.

A rodostói Süleymanpaşa önkormányzatának polgármestere elmondta beszédébe hogy ez a felölelt terület legyen ajándék Rákóczi Ferenc számára. Elmondta hogy bár önkormányzatváltás történt de a magyar-török barátság ugyan úgy töretlenül, vagy talán jobban is művelve lesz és jövőre már egy hetes Magyar Napokat terveznek. 
Reméljük meg is valósul majd, szerintem nagyon szuper lenne. :)

Következő programként láthattuk az isztambuli magyar gyerekek táncprodukcióját. Hát ez annyira aranyos kis fellépés volt hogy az hihetetlen. Ezúttal is óriási gratuláció a betanítónak és a gyerekeknek mert nagyon ügyesek voltak és szuper szórakoztató volt :)

:) Ugye milyen aranyosak  még így képeken keresztül is?! :))
Ezek után zárásképpen a Légierő Zenekartól élvezhettük a Rákóczi és az Oszmán paşa indulókat.

Mindezek után a Légierő Zenekar kíséretében átsétáltunk a Rákóczi Múzeumhoz.

A múzeum legfelső szintjén volt egy beszéd és erre az alkalomra kiadott Ibrahim Müteferikka bélyeg avatása.
Sajnos itt nem tudtam maradni, csak 1 képet tudtam készíteni mert tele volt a terem és már nem fértünk be.

A múzeum alsó szintjén várt mindenkit egy kis falatozás. Mini fasírt golyók (köfte) , mini pogácsák, saláta, sült krumpli, minden ami szem-szájnak ingere. :) Kaphattál hozzá vörösbort illetve természetesen kólát.

Itt majdnem hogy véget értek a programok.
19:00 órai kezdettel a parton a magyar VARIDANCE tánc csoport előadása következett. 
Eszméletlenül jó műsort adtak elő.
Egyre többen lettek és csak tapsoltak és tapsoltak. :)

...és ezzel az előadással véget is ért a Magyar Nap. :)
Számomra óriási ajándék volt ez a nap. :)

Köszi hogy elolvastál.
Jövök még ;)
Üdv, Nushe

A nagy visszatérés?! ... avagy csak hiányzik a blogolás :)

Sziasztok!

Na háátt, IGENNNN :) 
Ismét itt. Majdnem egy év eltelt már mióta nincs új bejegyzésem és "eltűntem".
Még mindig Törökországból jelentkezem. :)
Ebből a csodás, tengerparti, nagy múlttal rendelkező városkából, Rodostóból.
Tanulom továbbra is a házi asszonykodást és a "jófeleség" szerepét a török férjuram mellett. :)

Tavaly márciusában voltunk otthon, Magyarországon utoljára. 
Igen, tudom. Ez nagyon hosszú idő. Sajnos, nem volt alkalmunk hazautazni még, de reméljük ez évben ezt meg tudjuk tenni. Nagyon hiányoznak a barátaim és a családom. :(

Ebben a közel 9 hónapban dolgozgattam erre-arra, de semmi komolyat nem sikerült még találnom. A legtöbb munkáltató visszalép miután meghallják hogy munkavállalási engedély kell a külföldinek.


A török konyhában már eléggé otthonosnak érzem magam, köszönet a drága anyósomnak :)) és az internetnek ahol rengeteg incsi-fincsi receptecskét találok :)
Magyar ételeket nem készítek túl gyakran mert nincs rá lehetőségem, hozzávalók hiánya miatt. :(
Pedig annyira szeretnék, de sajnos ha meg is csinálok valamit, az ízre teljesen más, mint az otthoni... ezért inkább már annyira nem is próbálkozom.
Ajj..most jutott eszembe hogy mit meg nem adnék egy szelet Túró Rudi-ért, vagy egy jó nagy kanál tejfölért...hmmmm :)


Bővülni még nem bővül a kis család,egyelőre csak kettecskén, de lassan-lassan az is tervben van. Reméljük a jó Isten megsegít minket amikor eljön majd az ideje. :)

Nos a visszatérés alkalmából egyelőre csak ennyit. :)

Hamarosan újra jelentkezem.
Köszi hogy elolvastál, Nushe.

50 jel arra, hogyha már eléggé régen vagy Törökországban

Találtam egy nagyon szuper angol cikket, arról hogy miként ismeri fel az ember ha már túl régóta, vagy sok ideje él Törökországban.
A cikk angol, de én úgy gondoltam lefordítom, hogy az is el tűnődhessen rajta aki nem ért esetleg angolul.

Az angol eredeti cikk itt található : 50 signs you've been in Turkey too long
Akkor el is kezdem. (Egy pár pont ezeknél kifejezetten Istanbulra szakosodott, de aki nem ott él esetleg az ezeket a pontokat ne vegye számításba :) )

Ha már tényleg túl sokat tartózkodtál Törökországban az alábbiakat tapasztalhatod :

1.  Automatikusan leveszed a cipődet, amikor belépsz egy házba.
2. Kipróbáltad már az összes istanbul utcáin található gyors ételeket: kukorica,töltött kagyló, csicseriborsós rizs,dió és mogyoró különlegességek (fıstık,fındık...stb),gránátalmalé, popcorn.
3. Nem múlik el nap anélkül hogy ne innál meg legalább 1 çay-t (tea). Viszont ha igen, nap végére furcsán érzed magad.
4. A barátok nem hívnak meg vacsorára, de annál inkább hívnak reggelire.
5. Tudod a nevét az utca sarki boltosnak (bakkal).
6. Minden çok (nagyon)... :) / çok güzel, çok iyi, çok ayip /
7. Amikor elkezdesz válaszolni egy kérdésre, a választ ismételgetve mondod el. /evet, evet; var, var; hayır, hayır; yok, yok /
8. Elfelejtetted hogy mit jelent az hogy "újrahasznosítás". 
9. Többé már nem érzékeled az autók dudáit. Legalábbis nem tűnik fel.
10. Tudod hogy Istanbulban mindig óriási a forgalom. A kérdés nem az hogy van e forgalom hanem hogy NAGY-e a forgalom.
11. Tudod, hogy bárhová ahová mész mindenhol látni vagy találni fogsz egy Atatürk portrét.
12. Megtanultad hogy az étel mellé sós joghurtot (ayrant,vagy joghurt) kapsz, nem pedig édességként desszertet.
13. Már nehezen tűnik fel (hallod) a dzsámi imára hívását.Napi ötször. Beleértve a reggelit is, ami 5.30-kor kezdődik.
14. Akkor is forró/meleg çay-t (tea) iszol amikor odakint 35 fok van.
15. Tudod, hogy az egyetlen módja az út másik oldalára való átmenés csakis "kamikaze-módjára" lehet, amikor az elhaladó autók egymás mellett néhány centiméter távolsággal száguldanak. Közlekedési lámpa???Azok meg mik??? :)
16. Tudod, hogy az első szabály : Atatürkről nem mondhatsz egyetlen rossz szót sem...
17. Tudod, a második szabály pedig, hogy Atatürkről amúgy és emígy sem mondhatsz semmiféle rosszat.
18. Diák kedvezményt kérsz, vagy alkudsz szinte mindenért. :)
19. Emlekszel, amikor meg észrevetted, hogy mindig volt egy okostojás (itt tolakodó), aki nem állt sorban, hanem előre ment anelkül, hogy bárki panaszkodott volna ezért!  Na az az okostojás mára már TE vagy. :)
20. Minden vasárnap (vagy éppen amikor a te élőhelyeden mikor van) (Tarlabaşı - istanbuli zöldség és gyümölcs nagypiac) piacon vásárolsz friss zöldségeket és gyümölcsöket olcsó áron. De még az olcsó ár ellenére is, állandóan próbálsz alkudni. :)
21. Tudod, az összes "boldog-órák" jó helyeket a Taksimban. (happy hour-boldog órák : beülős,iszogatós,teázós idő)
22. Mindig a nagyobb adag sört iszod, mert úgy vagy vele " Ez csak 1 lírával kerül többe mint a kisebb".
23. Még mindig keresed a legolcsóbb kebabost a városban.
24. Van legalább egy nazar boncuğu ("evil eye" - Allah szeme) a lakásban vagy a szobádban.
25.  Nem mondod hogy "ok" , azt mondod "tamam".
26. Közeli férfi barátaiddal két arcpuszival köszönsz.
27. Nem lepődsz meg azon ha 2 macho férfit átkarolva látsz az utcán.
28. A lakásod bejárata olyan mint egy cipő bolt. 
29. Elfogadtad hogy a reggelihez hozzátartozik a sajt és az oliva bogyó.
30. Elfogadtad hogy az étel mellett mindig ott a leves és a joghurt.
31. Meg van a kedvenc rakı márkád.
32. Elfogadtad a joghurtot mint szószt vagy mártást.
33. Gondolkodsz borostát/szakállt/bajuszt növeszteni mert az tök cool. :)
34. Azt gondolod hogy a normális az ha, "iszod a cigit" (sigara içmek), vagy "le/ki kapcsolod a telefonod" (telefon kapatmak) esetleg "esik a hó"(kar yağmak).
35. Az idősebb szomszédot "nagybácsinak és nagynéninek" szólítod.
36. Az idegességed vagy panaszod kifejezésére azt mondod "allah allah".
37. Nem lepődsz meg ha valaki még millió líráról beszél.
38. Összehasonlítod az alkoholos ital árát azzal hogy, abból a pénzből mennyit és mit tudnál enni.
39. Már várod egy étteremben az elfogyasztott étel után a citromos illatú nedves kézi törlőkendőt vagy a citromos kivonatú kölnit (kolonya). :)
40. Ha szükséged van valamire a sarki közértből, csak felhívod és leereszted az ablakon a kosarat majd kapod is a terméket.
41. Tudod hogy a "kahvaltı" - (reggeli) kávé alattit vagy kávé utánit jelent, de a reggelihez soha sincs kávé.
42. Ettél már "islak" (nedves) hamburgert bulizás után.
43. Ettél már töltött kagylót ("midye dolma") egy éjszakázás után (esti kis buli, összeülős parti után) és persze már nem kérdezgeted hogy honnan és miként és miért és mit és miből készült?! :)
44. Mindig mindenhol találsz kocka cukrot.
45. Már nem keresed a szószt a döner kebabodban és tudod hogy normális hogy hasábburgonyát találsz benne helyette. 
46. Tudod hogyha egy jó bárt, vagy éjszakai szórakozóhelyet keresel , elvárják hogy mássz meg legalább 1000millió lépcsőfokot.
47. Amikor a barátaid vagy rokonaid meglátogatnak csak a történelmi városrészekhez jársz.
48. Normális ha egy motorost, bukósisak nélkül az ellen irányban látsz végig húzni. :)
49. Tudod hogy minden egyes épülethez egy személy, egy név és 2 szám tartozik (: első a régi , azután az új)
50. Megtanultál játszani a "tavla"-t (backgammon). Még jobb ha már töltöttél el egy egész délutánt tavla játszásával, çay (tea) iszogatásával és "nargile" vízipipázással.

Nos ezzel zárul az 50. jel.
Remélem élvezhető volt.
Köszönöm hogy elolvastál.

2 gyorsan eltelt év

Igen, már eltelt 2 év.

Isten Éltessen minket Életem Értelme.

Boldog 2. házassági évfordulót kívánok!!

Szeretlek :) ♥

Bíborszél - Miskolc (Official)

"Miskolcinak lenni életérzés!... Ha nem vagy miskolci nem is érted igazán!Szeretlek Miskolc! ♥"
MISKOLC♥

49. Rodostói Cseresznye Fesztivál, 11. Magyar Nap Rodostóban – egy gyors beszámoló

(Kép forrása: Kép forrása: http://www.tekirdag.bel.tr/ )

49. rodostói Cseresznye Fesztivál, 11. Magyar Nap Rodostóban

– egy gyors beszámoló

2013.06.15 – szombat: a magyarok „bevették” Rodostót. :)

De előtte szóljak egy pár szót a Cseresznye Fesztiválról is.

A megnyitón sajnos nem tudtam ott lenni, ami Naip falucskában volt, de a felvonuláson igen. Minden évben megtartják a főutcán végig vonuló tömeges ünneplést. Több országból érkeztek tánccsoportok, többek közt: Bulgária, Koszovó, Mexikó, Románia, Ukrajna és Magyarország. Szuper napnak ígérkezett.

Apró, pár szemes kis cseresznye csomagot dobáltak, adogattak a sétáló és nézelődő embereknek. Este pedig koncertek voltak.

A második és a harmadik napon is város szerte programok, versenyek voltak. Én személy szerint úgy látom hogy a fesztivál igazán megmozdította a lakosságot. Úgy hallom vissza, hogy nagyon tetszettek a külföldi táncosok, fellépők az embereknek.

Szombaton pedig eljött a várva várt Magyar Nap. 
Ha megengeditek, hogy hozzá tehetek egy kis személyes hozzászólást, le kell  írjam nektek, hogy tavaly március óta amióta itt élek ennyire még nem vártam ezt a fesztivált. Néha eléggé elönt a honvágy, olykor-olykor mikor ez az érzés eluralkodik rajtam megnézek egy magyar filmet, zenéket hallgatok vagy régi fotókat nézegetek a városomról. Gondolhatjátok mennyire vártam már ezt a napot. Sok-sok magyar együtt, nagy beszélgetések és új embereket ismerhetek meg.

A magyar nap előtti délutánon a városban (szerencsémre) összefutottam egy pár a Veszprémi Légierő Zenekar tagjával, így csatlakozhattam hozzájuk, és már akkor elkezdődött a „magyar láz” bennem. Teáztunk velük, egy kicsit sétálgattunk a belvárosban és megismertük egymást.

Tömérdek kérdéseket tettek fel a törökökkel, a kultúrával, történelemmel és az itteni élettel kapcsolatosan. Néha alig-alig bírtam szusszal, de csak beszéltem, meséltem és nem állt be a csőröm.

Másnap reggel 10:30-kor kezdődött a Városházán a magyarok menete.

Ott találkoztam egy pár Törökországban élő magyarral, együtt verődtünk a csapathoz. Volt itt kárpátaljai, beregszászi, sepsiszentgyörgyi, sárospataki, veszprémi, kecskeméti, isztambuli magyar, ankarai magyar stb. Ha meg kellene saccolnom a létszámot kb. 150 emberre jönne ki. Voltak lovas huszárok is.

Ahogy a delegáció látogatása a városházán és az önkormányzatnál véget ért, úgy indult el a menet a Rákóczi múzeumhoz, hiszen a program ott folytatódott.

Egyszerűen szuper és felemelő érzés volt így végig vonulni az utcán, magyarként. Azokon az utakon ahol nap mint nap áthaladok, de ez mégis más volt, mint a többi. A lakosság kiállt az erkélyre, tapsoltak, videóztak, fényképeztek és integettek nekünk.

Amint odaértünk a múzeumhoz, el is kezdődtek a beszédek. Az ankarai nagykövet úr szólalt fel, utána a rodostói polgármester úr végül a Török- Magyar Baráti Társaság elnöke. 

Mindhármuk beszédében elhangoztak török-magyar és történelmi kötelékek, valamint II. Rákóczi Ferenc emlékének fontossága. Koszorúzás következett.

Az érkező városok delegációi koszorút helyeztek el Rákóczi mellszobra alatt. Később egy könyvbemutatót láthattunk („Rodostói magyar menekült otthonok” című könyv) és felszólalt a könyv írója is. Ezután elindult a menet újra, végig a part mentén. A delegáció és a zenekar tagjai ebédelni mentek, itt volt egy kis szünet, mindenki szétszéledt. 

Majd egy óra múlva újra elindult a menet a Béke és a Szabadság parkjába, ahova már a német küldöttség is csatlakozott.

Ott hallhattuk a Légierő Zenekartól a Rákóczi indulót. (Az alábbi linken meg lehet hallgatni és tekinteni is )
Légierő Zenekar-Rákóczi Induló, - Rodostó,Magyar Nap 

Ez után a küldöttség újra koszorúzott itt is és ezek után a Mikes Kelemen Parkban is. A menet egy hirtelen és gyors eső miatt szétszéledt. A 3 kemálok parkjában folytatódott a program. Ott a Kárpátaljáról érkezett Hagyomány Őrző Egyesület előadása fogadta a nézőket. A szemerkélő eső ellenére elég sokan összegyűltek körülöttük és nézték az előadást. Tapsoltak, videóztak, fényképezkedtek az előadókkal. 

Egy kis műsorral készültek. Bemutattak egy kuruc-labanc történelmi eseményt. Nagyon szórakoztató volt.

Újra következett egy kis szünet.

Körülbelül másfél órával később a rodostói Vitorlázók Klubjában megkezdődött a borkóstoló, ahol a delegáció tagjai megkóstolhatták a trákiai és magyar borok különlegességeit, valamint beszédet mondott Prof.Dr. Ertan Anli – Ankarai Egyetem Mérnöki Karának, Élelmiszermérnöki Szakának tanára és a Cumhuriyet török napilap újságírója, Gál Helga – borszakértő, valamint Demeter Endre – bortermelő, a TOKAJ vidéke borainak szakértője.

Közben a tűzön, egy óriási fazékban rotyogott a fenséges illatú gulyásleves. Tálaltak fel magyar készítésű friss pogácsát és mindenki kóstolhatott a különböző borok közül.

Szép lassan gyülekeztek az emberek, majd megnyitották a Magyar Estet egy Csínom Palkó nótával. Az emberek rákezdtek, és aki tudta énekelte az énekesnővel együtt, aki saját gitárján kísérte magát. Felemelő érzés volt. Ez után tálalták a gulyást és a borokat. Majd a „vacsora” után következett a mulatság. A veszprémi Légierő Zenekar szolgáltatta a zenét az esthez. Valami bámulatos muzsikát varázsoltak oda. A zenekar egyik tagja énekelt - Dervalics Róbert zászlós – aki mindenkit meglepett mennyire szuper hangja van.

Videó itt tekinthető meg:
Magyar Est - Rodostó -A Légierő Zenekar - Veszprém fellépése a magyar napon. (Énekel: Dervalics Róbert zászlós.

 A nagykövet úr, az isztambuli konzul úr és a polgármester úr is nagyon nyitott és szimpatikus emberek. Mindenki nagyon élvezte az éjszakába nyúló mulatozást. Ez úton szeretném megköszönni hogy részt vehettem valamint minden előadónak, akik részt vettek abban, hogy így 1500km-re is akár a hazámtól, de egy picit újra otthon érezhettem magam. Köszönöm. :)

A cseresznye fesztivál pedig vasárnap este egy fél órás tűzijátékkal zárult.

….és ne feledjétek, ugyanitt, ugyanekkor jövőre is  ;)

Nushe voltam.

Turkinfo blog: Turkinfo Blog
További Fotók itt: 49. Cseresznye Fesztivál és Magyar Nap - KÉPEK