Sziasztok!
Sokan kértétek hogy irjak gyakrabban, nos hát itt vagyok újra. :)
Először is nagyon köszönöm a kommentelőknek hogy irtak, és hogy tetszik a blogom és az írásaim.
Szóval most egy-két témából fogok csemegézni... :)
Először is, hamár Rodostón lakom...bemutatom nektek az itt lévő magyar emlékhelyet :)
A II. Rákóczi Ferenc Emlékház és Múzeum-ot ;)
(Mind saját fotó)
Ez a múzeum az úgy nevezett "Macar Sokak" vagyis Magyar Utcán van :)
Itt élt száműzetésbe II. Rákóczi Ferenc 1718-tól egészen 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig, bujdosótársaival, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal és az emigráns élet hű krónikásával, Mikes Kelemennel. (forrás: Wikipedia)
A kiállításról
A törökországi Rodostó városa, mely 1720 és 1735 között
adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc
erdélyi fejedelemnek és kíséretének, az elmúlt évszázadokban a magyar
emigráns lét szimbólumává vált.
A II. Rákóczi Ferenc által vezetett
szabadságharcot (1703 – 1711), – amely a Habsburg Birodalomba tagozott
Magyarország állami önrendelkezésének visszaállítását tűzte ki célul –
Magyarország, sőt Közép-Európa leghosszabb szabadságharcaként tartjuk
számon. A küzdelmet lezáró szatmári békét a fejedelem élete végéig nem
fogadta el. Előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, innen
1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett kis udvartartásával
Törökországba. 1720-ban a szultán a Márvány-tenger partján fekvő
forgalmas kikötővárost, Rodostót jelölte ki a magyar bujdosók
lakhelyéül. III. Ahmed a „magyar király” számára a város szélén tágas,
kertekkel övezett, tengerparti épületeket, kíséretének a szomszédos
örmény városrészben huszonhárom tágas házat, lovaik számára pedig hét
széles legelőt utalt ki. II. Rákóczi Ferenc udvartartásának ellátását
rendszeres isztambuli pénzjáradék fedezte, a szultán tolmácsokat,
fővárosi ügyvivőket és nyolcvan főnyi janicsár testőrséget biztosított
számára.
Rodostóból a fejedelem élénk levelezést
folytatott a francia, spanyol, orosz és lengyel udvarral, ennek
következtében a Habsburg kormányzat folyamatosan figyeltette. Az
emigráns évek politikai tevékenységénél mégis sokkal inkább számon
tartja az utókor II. Rákóczi Ferenc írói munkásságát, államelméleti és
vallásos műveit. A rodostói termékeny szellemi műhelyben sorra
születtek az Elmélkedések, az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezés a hatalomról – hogy csak néhány művet említsünk. Szintén ebben az alkotásra ösztönző légkörben láttak napvilágot Mikes Kelemen Török országi levelei, melyekben a fejedelem titkára szellemesen, ízes magyarsággal örökíti meg a bujdosók életét.
A magyar kolónia egykori házai a 19. század végére
meglehetősen elhanyagolt állapotba kerültek. 1906-ban a fejedelem és
bujdosótársainak hamvait ünnepélyesen hazaszállították Magyarországra,
és újratemették, a rodostói Rákóczi-ház még ép belső díszítéseit
Kassára (ma: Kosice, Szlovákia) költöztették, a fellelhető tárgyi
emlékeket pedig módszeresen összegyűjtötték. A fejedelem
ebédlőpalotájának tartott törökországi épületben 1968 óta működik a
Rákóczi Emlékmúzeum. A házat 2007-ben felújíttatta a Magyar
Köztársaság, 2010 februárjától pedig az erdélyi magyar fejedelmet és
családját, a szabadságharcot és az emigráció életét bemutató
korszerűsített kiállítás, valamint többnyelvű tárlatvezető rendszer
várja az idelátogatókat. (forrás: http://www.rodosto.hu/hu/rodosto.html)
A bejárat előtt egy gyönyörű székelykapu található..."Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont!" - jegyezte fel Mikes Kelemen Törökországi leveleiben és ez áll a kapuba vésve.
Azóta már van egy Mikes Kelemen út is, de arról még sajnos nem sikerült képet csinálnom, de ígérem arról is beszámolok hamarosan... :)
Köszönöm hogy elolvastál ;)
Köszönöm hogy elolvastál ;)
Nushe voltam
Egy mostanában készült saját képpel búcsúzom... :)
Egy mostanában készült saját képpel búcsúzom... :)




