2012. jún. 8.

Egy kis történelem :)

Sziasztok!

Sokan kértétek hogy irjak gyakrabban, nos hát itt vagyok újra. :)
Először is nagyon köszönöm a kommentelőknek hogy irtak, és hogy tetszik a blogom és az írásaim.
Szóval most egy-két témából fogok csemegézni... :)
Először is, hamár Rodostón lakom...bemutatom nektek az itt lévő magyar emlékhelyet :)
A II. Rákóczi  Ferenc Emlékház és Múzeum-ot ;)
(Mind saját fotó)
Ez a múzeum az úgy nevezett "Macar Sokak" vagyis Magyar Utcán van :)

Itt élt száműzetésbe II. Rákóczi Ferenc 1718-tól egészen 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig, bujdosótársaival, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal és az emigráns élet hű krónikásával, Mikes Kelemennel. (forrás: Wikipedia)

A kiállításról

A törökországi Rodostó városa, mely 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének, az elmúlt évszázadokban a magyar emigráns lét szimbólumává vált.
A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot (1703 – 1711), – amely a Habsburg Birodalomba tagozott Magyarország állami önrendelkezésének visszaállítását tűzte ki célul – Magyarország, sőt Közép-Európa leghosszabb szabadságharcaként tartjuk számon. A küzdelmet lezáró szatmári békét a fejedelem élete végéig nem fogadta el. Előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, innen 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett kis udvartartásával Törökországba. 1720-ban a szultán a Márvány-tenger partján fekvő forgalmas kikötővárost, Rodostót jelölte ki a magyar bujdosók lakhelyéül. III. Ahmed a „magyar király” számára a város szélén tágas, kertekkel övezett, tengerparti épületeket, kíséretének a szomszédos örmény városrészben huszonhárom tágas házat, lovaik számára pedig hét széles legelőt utalt ki. II. Rákóczi Ferenc udvartartásának ellátását rendszeres isztambuli pénzjáradék fedezte, a szultán tolmácsokat, fővárosi ügyvivőket és nyolcvan főnyi janicsár testőrséget biztosított számára.
Rodostóból a fejedelem élénk levelezést folytatott a francia, spanyol, orosz és lengyel udvarral, ennek következtében a Habsburg kormányzat folyamatosan figyeltette. Az emigráns évek politikai tevékenységénél mégis sokkal inkább számon tartja az utókor II. Rákóczi Ferenc írói munkásságát, államelméleti és vallásos műveit. A rodostói termékeny szellemi műhelyben sorra születtek az Elmélkedések, az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezés a hatalomról – hogy csak néhány művet említsünk. Szintén ebben az alkotásra ösztönző légkörben láttak napvilágot Mikes Kelemen Török országi levelei, melyekben a fejedelem titkára szellemesen, ízes magyarsággal örökíti meg a bujdosók életét.
A magyar kolónia egykori házai a 19. század végére meglehetősen elhanyagolt állapotba kerültek. 1906-ban a fejedelem és bujdosótársainak hamvait ünnepélyesen hazaszállították Magyarországra, és újratemették, a rodostói Rákóczi-ház még ép belső díszítéseit Kassára (ma: Kosice, Szlovákia) költöztették, a fellelhető tárgyi emlékeket pedig módszeresen összegyűjtötték. A fejedelem ebédlőpalotájának tartott törökországi épületben 1968 óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum. A házat 2007-ben felújíttatta a Magyar Köztársaság, 2010 februárjától pedig az erdélyi magyar fejedelmet és családját, a szabadságharcot és az emigráció életét bemutató korszerűsített kiállítás, valamint többnyelvű tárlatvezető rendszer várja az idelátogatókat. (forrás: http://www.rodosto.hu/hu/rodosto.html)

A bejárat előtt egy gyönyörű székelykapu található..."Úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont!”" - jegyezte fel Mikes Kelemen Törökországi leveleiben és ez áll a kapuba vésve.













Azóta már van egy Mikes Kelemen út is, de arról még sajnos nem sikerült képet csinálnom, de ígérem arról is beszámolok hamarosan... :)
Köszönöm hogy elolvastál  ;) 
Nushe voltam
Egy mostanában készült saját képpel búcsúzom... :)


3 megjegyzés:

I. Gábor írta...

Kedves Niki :)
Valójában a Rákóczi ház után kutakodtam, így találtam rá (nagy örömömre!) a blogodra, hiszen csak itt találtam jó minőségű képeket a ház belső kiállításairól. Aztán kíváncsiságból, hogy ki is tett fel ilyen jó képeket, beleolvastam egy-két bejegyzésedbe, majd kedvet kaptam és elolvastam elölről az egészet.
Olyan jó volt olvasni, hogy szerelmetek minden próbát kiállt a távolságtól kezdve a hivatalok bürokráciájáig mindent. Szinte drukkoltam, hogy jöjjön már össze minden hivatalos dokumentum, hogy egymással élhessetek. S közben hasznos tanácsokat is adtál a hasonló cipőben járóknak. Örömmel olvastam, hogy jól érzed magad életed szerelmével új otthonodban, hogy elsajátítod a helyi szokásokat (egy-két ételt én is szívesen megkóstolnék:) s közben megmaradsz igazi magyar lánynak. Annak is különösen örülök, hogy esküvői fotótok egy részét annál a háznál készítettétek, ahol egykor Rákóczi és bujdosótársai éltek. A kettőtöket látva talán tényleg igaz, hogy testvérnép a török és a magyar.
Egyelőre ennyi, s várom a következő bejegyzésed pl. a Mikes útról :)
Köszönöm, hogy elolvastál. Gábor voltam Nyíregyházáról :)

I. Gábor írta...

Kedves Niki :)
Valójában a Rákóczi ház után kutakodtam, így találtam rá (nagy örömömre!) a blogodra, hiszen csak itt találtam jó minőségű képeket a ház belső kiállításairól. Aztán kíváncsiságból, hogy ki is tett fel ilyen jó képeket, beleolvastam egy-két bejegyzésedbe, majd kedvet kaptam és elolvastam elölről az egészet.
Olyan jó volt olvasni, hogy szerelmetek minden próbát kiállt a távolságtól kezdve a hivatalok bürokráciájáig mindent. Szinte drukkoltam, hogy jöjjön már össze minden hivatalos dokumentum, hogy egymással élhessetek. S közben hasznos tanácsokat is adtál a hasonló cipőben járóknak. Örömmel olvastam, hogy jól érzed magad életed szerelmével új otthonodban, hogy elsajátítod a helyi szokásokat (egy-két ételt én is szívesen megkóstolnék:) s közben megmaradsz igazi magyar lánynak. Annak is különösen örülök, hogy esküvői fotótok egy részét annál a háznál készítettétek, ahol egykor Rákóczi és bujdosótársai éltek. A kettőtöket látva talán tényleg igaz, hogy testvérnép a török és a magyar.
Egyelőre ennyi, s várom a következő bejegyzésed pl. a Mikes útról :)
Köszönöm, hogy elolvastál. Gábor voltam Nyíregyházáról :)

Unknown írta...

Kedves Gábor! Nagyon örülök hogy tetszik a blogom :) Ígérem teszek fel még több történelmi érdekességet ami Rodostóhoz és a magyarokhoz fűződik! Kommentedet nagyon szépen köszönöm! :)
Üdv, Niki