Új tapasztalat...Új élet... I.rész

Sziasztok!

Eljutottam végre oda hogy új bejegyzést irjak nektek.

Nehéz lenne minden történést leírni, mert annyi minden történt velünk, de megpróbálom a lényeget megírni nektek.

A fellebbezést beadtuk, de mind a ketten megvagyunk győződve róla hogy feleslegesen, egy utolsó próbát megér. De Vehbi már annyi nem érezte magát jól itt, hogy megvettük a jegyet Törökországba és eldöntöttük megpróbáljuk kint.

Március 13.án elindultunk Budapestre a 3 nagy bőröndünkkel, egy kedves barátunkhoz, aki felajánlotta hogy ott lakhatunk amig elintézzük a dolgainkat, a Török Nagykövetségen (az én vizumom, a török házassági anyakönyvünket stb..stb)

3 nagyon szép napot töltöttünk el Budapesten. Íme egy pár kép róla:

16.án indult a gépünk Istanbulba. Ez a kedves ismerősünk is jött velünk Istanbulba a barátjához, igy együtt utaztunk ki. Had ragadjam meg az alkalmat hogy megköszönjem neki, Köszi Anita!!! =)

 Nagy meglepetésemre, (ugye én már Budapesten megkaptam a vízumot, így nem kellett sorban állnom a vízumért), a török nemzetiségűek sorában álltam, és vártam a belépést és az útlevél 'check'-et, a férjem oldalán. =)

 A belépésnél semmi gond nem volt. Felvettük a csomagjainkat, elbúcsúztunk Anitáéktól és már a sógornőm segítségével, metróztunk és mentünk a buszpályaudvarra.

Ott felszálltunk a Rodostói buszra, elbúcsúztunk a sógornőmtől, aztán utaztunk haza. :)
Amint hazaértünk már vártak minket kocsival. Hazaértünk épségben, kicsit elfáradva.
Sokat beszélgettünk a családdal, de nagyon fáradtak voltunk, így hamar lefeküdtünk.
Hát igy telt el az utazásunk...

Hamarosan jelentkezem új bejegyzéssel, így egy hónap utáni ittélési tapasztalatokról fogok mesélni.
Köszönöm hogy elolvastál. Szép napot! :)
Üdv, Nushe